JEGRICSKA TERMÉSZETI PARK

További információ a vízfolyásról és a védelméről:

A Jegricska vízfolyás a dél-bácskai löszteraszon helyezkedik el, északon Nagy-Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) és a délen a Duna határolja. 64,5 km hosszan húzódik, a nyugat-keleti lefolyási iránya körülbelül 100 km, szélessége pedig körülbelül 14,5 km. A vízfolyás Bácska őshonos folyója, amely medrének rendezésével elvesztette eredeti megjelenését. Az egykori leghosszabb őshonos vajdasági folyónak nincs klasszikus forrása, összekapcsolt tavak rendszerén keresztül a Tisza folyóba torkollik. A vízfolyás 4 településen (Bácspalánka, Verbász, Temerin és Zsablya) átfolyva fontos utakat keresztez. Átfolyik Temerinen, amelynek hossza 18 km, a folyó teljes hosszának 28%-a. Szőregtől körülbelül 1 km-re északra és Temerintől körülbelül 2 km-re északra folyik, és azon a helyen, ahol a Temerin–Óbecse út kereszteződik, a Jegricska folyó a két település természetes határa.

A Jegricska szerepel a nemzetközileg fontos madárlelőhelyek listáján (IBA terület, 1997), és mint botanikai terület is nemzetközi jelentőségű (IPA terület, 2005). A Jegricska Természeti Park területe 1144.81 ha, a II. védelmi kategóriájú területe pedig 245.28 ha (21.43%). A III. védelmi kategóriát állapítottak meg 899.53 ha-on (78.57%). 2005 óta a Vajdaság Vizei Közvállalat kezeli.

A növényvilág gazdagságát 76 növényfaj és 16 növényközösség jellemzi. A vízi és mocsári növények közül kiemelkednek a szerbiai növényvilág vörös listájából származó védett és veszélyeztetett fajok (fehér tündérrózsa, tőzegpáfrány, sulyom, rence). A fehér tündérrózsák, a sulyom és a hínárfélék vízfelszínen úszó közösségei, valamint a part menti nádasok és gyékények sűrű növényzete különleges szépséget kölcsönöznek a folyónak. A szigetek rétjeit benövik az őshonos nyárfák és cserjék.

A Jegricskában 20 halfaj él, 6 családon belül csoportosítva. A ponty család dominál, és az importált halak között szerepel az ezüstkárász, az amur, a kínai razbóra, a törpeharcsa és a naphal. A veszélyeztetett és ritka fajok közül a legfontosabb a réti csík, a csuka, a fogassüllő, a harcsa és a ponty.

A közel 198 regisztrált fajjal a legszámottevőbb a madarak csoportja, melyek közül a bölömbika, a kanalas réce, a fattyú-, illetve kormos szerkő, a nyári lúd, a tőkés réce, a csörgő réce, a búbos vöcsök, a kis kárókatona, a nagy kócsag, a vörös gém, a nádirigó és a barkóscinege jelenti a legnagyobb értéket. Ki kell emelni a globálisan veszélyeztetett cigányréce, a feketenyakú vöcsök és a kis vöcsök, a nyári lúd, a réti héja, a kormos szerkő, a kékbegy és a réti tücsökmadár jelenlétét.

A kétéltűeket számos békafaj és kis kétéltűek képviselik ezen a vizes területen. A hüllők közül a vízi- és a kockás siklónak valamint a mocsári teknősnek nyújt élőhelyet. A Jegricska partvidékén nagy számban fordulnak előszigorúan védett emlősök, a vidrák jelenléte különös jelentőséggel bír. A rágcsálók képviselői közé tartozik a közönséges kószapocok, a pirókegér, a mezei pocok, valamint a pézsmapocok. A húsevők képviselői közül kiemelkedik a menyét, a nyest, a borz és a róka, az őz és a nyúl pedig a vadászható állatok közül.

A Jegricska Természeti Park védelmi koncepciója a természeti értékek megőrzésén és javításán alapul, fenntartható mechanizmusokat biztosítva a szennyezés csökkentésére, az árvizek és aszályok enyhítésére, a halászat, az ökoturizmus fejlesztésére, a tudományos kutatásra és az oktatásra. A védelemhez, megőrzéshez, elrendezéshez és felhasználáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében általános védelmi intézkedéseket írnak elő.

ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK A JEGRICSKA TERMÉSZETI PARK VÉDELMÉHEZ

Tilos:

– a kialakult vízrendszer megváltoztatása,

– tisztítatlan szennyvíz kibocsátása,

– vad strandok megnyitása,

– hulladéklerakás,

– víkend-zóna kialakítása és lakások létesítése,

– parti erődítmények építése,

– nádégetés,

– jogosulatlan mozgás a védett természeti értékek határain belül, és

– allochton cserjés és fás fajok telepítése.

Az előírt intézkedések:

– a rendelkezésre álló vízkészletnek megfelelő vízfelhasználás,

– tudományos kutatás,

– a természeti erőforrások ellenőrzött bemutatása, oktatás, turizmus és rekreáció,

– az ökoszisztémák és fajok állapotának figyelemmel kísérése,

– népességkezelési intézkedések,

– pontok hozzárendelése a természeti erőforrások bemutatásának szükségességéhez, az oktatáshoz, az idegenforgalomhoz és a rekreációhoz,

– a tönkretett élőhelyek ökológiai helyreállítása,

– bioszűrők kialakítása és karbantartása az oldalsó csatornák beáramlásánál,

– a part rendezése lakott területeken,

– a turisztikai és a szabadidős utak rendezése, valamint

– az erdősáv és a tisztások megőrzése és emelése autochton cserjés és fás fajokkal.